Múlthét péntek óta e körül a téma körül járnak a gondolataim. Eszembe is jutott rögtön a szüleim házában, a bejárat meletti falon taláható 2 kis fatábla, amely néhány sora, egész életre szóló leckét tartalmaz. Végelen sokaságú cikk jelent már meg azzal kapcsolatban, hogy a meg nem bocsájtás lelki sebei, milyen testi problémákat okozhatnak. Emberek vagyunk, mindannyian hibázunk és mindannyian lehetünk egy másik ember hibájának az "áldozata". A kérdés csak az, kényelemes mártír szerepben "tündökölni"? Az önsajnálat vagy éppen a büszkeség, az egónk leküzdése szóba sem kerülhet, hiszen ma olyan világot élünk, amikor "JOGAINK VANNAK"?
Kedves olvasó, bátorítom elsősorban magamat, de Téged is igen, JOGUNK VAN: MEGBOCSÁTNI, jogunk van ELENGEDNI, jogunk van a HÁTUNK MÖGÉ VETNI, jogunk van ELFELEJTENI, jogunk van a sértődés, a meg nem bocsátás súlyos láncaitól SZABADON ÉLNI!
A két kis fatáblán az alábbi versek szerepelnek:
MEGBOCSÁJTÁS
A két kis fa táblán az alábbi két rövid vers szerepel:
A megbocsátás mindig boldogít,
a megbocsátás drágakő a hitben,
az ajándékok ajándéka, mit
értünk adott és ránk bízott az I S T E N.
FELEDNI IS
A megbocsátást régen ismerem,
de feledni is taníts, Istenem,
hogy mindazt, ami másra terhelő,
már soha többé ne hozzam elő.
/Füle Lajos/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm szépen hozzászólásodat!